Tunyogmatolcs község

Adatok

Régió: Észak-Alföld
Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Kistérség: Fehérgyarmati kistérség
Lakosság: 2636 fő
Terület: 26.28 km²
Népsűrűség: 100,3 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 44

Fekvése

Tunyogmatolcs község, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északkeleti részén található, a Szamos folyó partján. A települést a Holt-Szamos szeli át. A 491-es főútvonal halad át a községen, autóbusszal a Mátészalka-Fehérgyarmat útvonalon, vonaton a Mátészalka-Zajta vasútvonalon érhető el.

Története

A település két község, Tunyog és Matolcs egyesüléséből keletkezett. A két település 1950-ben egyesült, azonban 1957-ben különváltak, majd 1961-ben ismét egyesültek.

A Tunyog név 1335-ben tűnik fel először és a szláv Thunugh személynévre vezethető vissza, akinek leszármazottja a Káta nemzetség-beli, ősi birtokukként számon tartott Tunyogi család.

Tunyog templomát, amely Szent Tamás védelme alatt állt, illetve az óbudai klarissza-apácák birtokrészét is – egy 1347. évi perirat szerint – a csaholyi monostor-nak adták át.

A Tunyogi család kihalta után a Daróczi Szűk család kapott a község felére királyi adományt 1378-ban, majd 1547-ben a a Brebiri Melith és Petrichevich családok; 1592-ben Nagykállai Leökös Lőrinc; 1630-ban Kozák Rácz János; 1717-ben Korda Mihály, 1725-ben Géressy János. A XIX. század közepéig földesurai voltak még a településnek a gróf Károlyi, Korda, Ilosvay és Szűcs családok.

Matolcs nevét a Matucsinay családtól örökölte. ( Annak a várnak a nevét, amelyhez 1387-ben, mint Possesio Matochina tartozott, Castrum Matuchyna alakban említik.) 1436-ban a király elvette a Matucsinayaktól ( immáron másodjára, hűtlenségük miatt)a birtokot és a Báthoriaknak adományozta. A Báthory család kihalta után Bethlen Gábor szerezte meg a birtoklás jogát, két unokaöcsének, de tőlük I. Rákóczi György vette át a részüket.

A település már XVII. század-ban mezővárosi rangot kapott, illetve 1707-ben vásárjogot is nyert.

A vármegye többször tartotta itt gyűlését, így 1669-ben és 1707-ben is.

A mezőváros polgárai kézművesség-gel foglalkoztak. Virágzott a fazekasság, a szűr- és gubacsapó céhes ipara. Matolcs lakosai híres szűrcsapók voltak, céhlevelük 1714-ből való, amikor újabb vásárjog-ot nyertek.

1776-ban Matolcs szabad polgárait az ecsedi uralom gyapjújának feldolgozására kényszerítették és a települést az ecsedi uradalom részeként jegyezték.

1810-ben Matolcs a Károlyi család-é lett szinte kizárólagosan. Néhány család osztozott még a fennmaradó telkeken: Luby Lajos, Kölcsey Zoltán, Klein Móricz, kiknek neveit a települést határoló szántóföldek mai napig is őrzik.

Nevezetességei

Tunyogmatolcs két református templommal rendelkezik,a tunyogi templom már 1335-ben létezett, ennek alapjaira épült 1914-ben közvetlenűl a Szamos partjára a jelenlegi, műemlék jellegű templom . A matolcsi templomot 1767-ben kezdték építeni és barokk stílusban készült el. A Szamos folyót 1896-ban szabályozásnak vetették alá, melynek köszönhetően a két településrészt átszelő folyó holt ággá vált. Ez a 185 hektáros vízterület a Holt-Szamos, amely a horgászok paradicsoma. A két települést évszázadokon át rév kötötte össze, a matolcsi oldalon állt a Kurta kocsma, amely Petőfi Sándor-t is megihlette.

Következő községek

További községek